Magyar kutatók térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói - Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok - az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI felvételeinek felhasználásával vizsgálták meg 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet.

A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték október 6-án - közölte az ELTE hétfőn az MTI-vel. Kiderült, hogy a homloklebeny kapcsolatai aránylag konzervatívak, jóllehet ez a terület sok magas szintű agyi működés helyszíne, míg a halánték- és a nyakszirti lebeny kapcsolatai változékonyabbak. Az is különlegesség, hogy a paracentrális lebeny változékony és konzervatív jellegzetességeket is mutat.

A kutatók azt sejtik, hogy a konzervatívabb területek érzékenyebbek a sérülésekre és a betegségekre (stroke, tumorok), vagyis itt több kárt okoz egy ilyen rendellenesség, mint a változékonyabb területeken. Érdekességként a kutatók azt is megjegyezték, hogy a kapcsolatok változékonyságának leírására nem egy mérőszám, hanem a valószínűség-számításból régen ismert eloszlásfüggvény bizonyult a legalkalmasabbnak. Mint írják, lehetőség van az agy azon területeinek meghatározására is, ahol ezek a kapcsolatok - különböző egyének között - változékonyak vagy éppen konzervatívak.

Az agyi idegsejtek, a neuronok kapcsolatainak nagy része az embrionális és a korai csecsemőkori fejlődés során alakul ki. A kapcsolatok létrejöttében sok a véletlen momentum, innen ered a változékonyság, amelynek mértéke eltérő lehet az agy más-más területein.