Húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság

Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő a tárcától azt kérdezte, mekkora a koraszülött gyermekek aránya. Az Országgyűlés honlapjára csütörtökön feltöltött válaszlevél szerint az elmúlt hat évben 8 ezer körül alakult a koraszülöttek száma. (Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO meghatározása alapján a 37. terhességi hét előtt megszületett gyermekek számítanak koraszülöttnek.)
    2010 és 2015 között 8,7 és 9 százalék között alakult a koraszülöttek aránya országos átlagban. 2015-ben a legalacsonyabb arányt Budapesten és Csongrád megyében (7,8, 7,8 százalék), míg a legmagasabbat Nógrád és Somogy megyében (10,7, 10,3 százalék) mérték.
    Az eltérő adatokra utalva a parlamenti államtitkár azt írta, hogy a koraszülések hátterében számos rizikófaktor áll, amelyek egy része társadalmi eredetre vezethető vissza, hiszen összefüggésben állnak a szociális helyzettel, a családi állapottal és az iskolázottsággal is.
    A koraszülésre hajlamosító tényezők között említette az aktív és a passzív dohányzást, az alkohol- és drogfogyasztást, az előzetes terhességmegszakításokat, a stresszes életmódot és az átlagosnál rosszabb gazdasági helyzetet is. Ezért nagyon jelentős lépések a koraszülés megelőzésében az elmúlt években már végrehajtott, illetve a tervezett népegészségügyi intézkedések - fűzte hozzá.
    Kitért arra, hogy a koraszülöttek körében gyakran merül fel a sajátos, egyénre szabott fejlesztés igénye. Ezt a célt szolgálta a 2,5 milliárd forintos koragyermekkori program, egy 5,7 milliárd forintos ágazatközi projekt, továbbá egy a civil szervezetek számára kiírt, 2 milliárd forintos mentorprogram.
    Az államtitkár a javuló csecsemőhalandósági adatokra utalva azt írta, abban jelentős szerepe van az elmúlt évek szakmai fejlődésének és az egészségügyi technológiai fejlesztéseknek.
    2013-ban 454, míg két évvel később 383 volt a csecsemőhalandóság az ismertetett adatok szerint.