Minden korábbinál alacsonyabb szintű a csecsemőhalandóság Magyarországon

A szakemberek szerint e jó mutató megtartása és esetleges javítása a cél egy nemzeti stratégia mentén - hangzott el a témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója elmondta, ez az adat a 2015-ös adatokhoz képest 7, a 2013-as eredményekhez viszonyítva pedig 25 százalékos javulást jelent. Ez a siker a perinatológusok, a csecsemő- és gyermekgyógyászok, a védőnők és a szakdolgozók sikere is, továbbá köszönhető az elmúlt években végrehajtott ötmilliárd forintos műszerbeszerzésnek, amelynek révén az ország 21 PIC-osztálya újult meg.
    Szabó Attila az elsődleges célok között említette a magas színvonalú képzés megőrzését, és a folyamatos fejlődés biztosítását az orvosképzést végző egyetemeken, és biztosítani kell a műszerpark korszerűsítésének folytatását is.
    Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium neonatológiai (újszülöttgyógyászati) tagozatának vezetője arról beszélt, soha Magyarországon nem volt ilyen alacsony a csecsemőhalandósági mutató, amely már megközelíti az unió 3,6 ezrelékes átlagát.
    "Ez az eredmény a komoly szakmai kitartás, hűség, elszántság és az áldozatos munka következménye" - fogalmazott.
    Szabó Miklós kiemelte, hogy az elkövetkező öt-tíz évben csak akkor tartható meg ez a jó eredmény, ha a koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők gyógyítása egy deklarált nemzeti stratégia mentén folyik. "Azt szeretné a gyermekgyógyász szakma, hogy Magyarországon az újszülöttek és csecsemők gyógyítása, egészségének megőrzése egy explicit, külön megfogalmazott kormányzati céllá, kormányzat programmá váljon" - mondta.
    Továbbá - mint mondta - strukturált egészségügyi adatokra van szükség, amelyet a most is létező, de eltérő adatbázisok összekapcsolásával lehetne teljessé tenni. Felhívta a figyelmet, hogy az újszülöttgyógyászat rohamosan fejlődő tudományos, technikai háttere mellett "humanizálni" kell az újszülöttekkel kapcsolatos ellátást. Mint mondta, meg kell teremteni a lehetőségét a család- és újszülöttbarát kórházi ellátásnak és a kórházi körülmények javításának. Jelezte a magyar koraszülöttosztályokon hangsúlyossá váltak azok az eljárások, amelyek nem tartoznak szorosan a gyógyításhoz, de nagyban hozzájárulnak a kis súllyal született gyermekek túlélési esélyeihez: a korai anyatejes táplálás, valamint a többórás, szoros szülői kontaktus az újszülöttel.
    Kiemelte azt is, hogy többet kell fordítani az e szakterülettel foglalkozó kutatásokra is.
    Szabó Miklós elmondta, Magyarországon minden tízedik újszülött koraszülöttként jön a világra. A koraszülöttség egy nagyon összetett folyamat, azonban az édesanyák egészségi állapota, a magzatra káros életvitel (például alkohol- és drogfogyasztás), vagy a szociális helyzet szerepet játszik a koraszülésben.
    Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára arról beszélt, hogy a javuló eredmények megtartásához szükség van a koraszülések számának csökkentésére, a szoptatás támogatására és az anyatejjel táplált csecsemők számának növelésére, valamint kis súllyal született gyermekek mielőbbi bevonása a korai fejlesztésbe. Mint fogalmazott, "nem elég, hogy a koraszülöttek túlélnek, a cél, hogy egészségesen éljenek."